9. Biztosítások adózása

  1. Kockázati biztosítások: Új: A törvény újra fogalmazza a kockázati biztosítás fogalmát csak az a személybiztosítás minősül kockázati biztosításnak amelynél a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen módon nincs lehetőség vagyoni érték kivonására, egyébként aminek nincs lejárati szolgáltatás és visszavásárlási érték

–  halál esetére szóló életbiztosítás, baleset-biztosítás, betegség biztosítás

 

( egészségbiztosítás), ha cég fizeti akkor a biztosítás 1 hóra jutó díja a minimálbér 30%-ig adómentes, felette adóköteles, a teljes adóteher 51,17%. A biztosítók szolgáltatása, kifizetése adómentes, kivéve a baleset-biztosítás és betegségbiztosításnál a jövedelempótló szolgáltatásból a napi 15 ezer Ft-ot meghaladó rész, az adó mértéke, 16% szja, 27% eho

  1. Megtakarítási biztosítások: van lejárati szolgáltatás, illetve visszavásárlási érték.

– határozott idejű vegyes élet-, befektetési egységhez kötött életbiztosítás, a cégnek 51,17% közteher a biztosítási díj fizetésekor, a biztosítás kifizetésekor, egyszeri díjasnál 3 év után, rendszeres díjasnál 6 év után 50% kedvezmény van, adómentesség van egyszeri díjasnál 5, rendszeres díjasnál 10 év után

– nyugdíjbiztosítás, járadékbiztosítás esetében a cég által fizetett biztosítási díj adóköteles, 51,17% közteher. A biztosítók szolgáltatásakor , a kamatjövedelem után minden esetben 16% szja-t kell fizetni. A nyugdíjszolgáltatás, ha a felhalmozási idő eléri a 10 évet, a nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás  legalább 10 évig tart, adómentes .

Új: a nyugdíj biztosítási szerződésen jóváírt összegen képződő hozam is kamatadó köteles. Ezt a rendelkezést kizárólag a nyugdíjbiztosítás visszavásárlása esetén kell alkalmazni, hiszen a biztosító nyugdíjszolgáltatása főszabályzó szerint adómentes

– határozatlan idejű, egész életre szóló, befektetési egységhez kötött életbiztosítás: a biztosítás rendszeres díja összeghatár nélkül adómentes, a nem rendszeres díj adóköteles, ez esetben 51,17% az adóteher. A biztosító kifizetése haláleset esetén adómentes, a biztosítási szolgáltatásnak nem minősülő biztosítói teljesítés ( visszavásárlás esetén egyéb jövedelem, szja 16%, az adót a biztosító vonja le, az eho 10 év futamidő alatt 27%, 10 év után 14%, a magánszemély fizeti.

  1. Ekho szabályok változatlanok

Változatlanok az adónem választásának feltételei,, a fő szabály szerint fizetendő ekho mértéke.

,A  2013. január 1. után szerzett ekho alapot képező jövedelem után, a jövedelem egészére 15% ekho-t kell fizetni, ha a jövedelmet szerző magánszemély nem nyugdíjas, ebből 3,9% nyugdíjjáruléknak minősül, ennek fejében az ekho alap 61%-a beszámít a nyugdíj alapba. A nyugdíjast terhelő ekho mértéke továbbra is 11,1 %.

Az ekho szerinti adózást választhatja valamennyi, a sporttörvény alapján sportszövetségnek minősülő szervezettel jogviszonyban álló magánszemély, főállású munkavállalója is, ha jogviszonya keretében sporttevékenységgel közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatos feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül. Ha a tevékenység a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységnek tekinthető, a sportmunkatársnak, sportszakembernek rendelkeznie kell a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel

  1. Külföldön is adóztatható jövedelmek, a jövedelemszerzés helye

– Januártól külföldi illetőségű magánszemélyt csak akkor illet meg kedvezmény, ha meghatározott jövedelmeinek 75%-a Magyarországon adóköteles. és csak arra az időszakra illeti meg amelyre más államban nem jogosult hasonló kedvezményre.

A magánszemély kedvezményjogosultságának hatósági igazolására a másik államban érvényesített kedvezményt is tartalmazó, az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat ( különösen, bevallás, határozat) szolgál

  1. Egyéb adók közül a KATA adómértékei:

Kisadózó vállalkozás a kisadózó után főállás esetén havi 50 000 Ft-ot, főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 000 Ft-ot fizet a tárgyhót követő hó 12-ig. A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, így jogosult a társadalombiztosításra, munkaerő piaci és nyugdíj ellátásokra. Alapja 81300 Ft

2014 január 1-től a kisadózó vállalkozás, vállalkozó- saját döntése alapján- főállásúnak minősülő kisadózó után magasabb összegű tételes adó ( Kata-plusz) megfizetésével magasabb ellátási alapot biztosíthat a kisadózónak.

A magasabb tételes adó havi 75 ezer Ft. E választásról a vállalkozás az adózási mód választásakor, de bármikor később is nyilatkozhat. Ez esetben a társadalombiztosítási és a munkanélküli ellátások alapja 136250 Ft.

  1. 13. Az egyszerűsített alkalmi, mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, filmipari statiszta alkalmi munkája) foglalkoztatásról röviden.

Néhány fontos eleme az alkalmi munkának: 1 éven belül 90 nap, 1 hónapon belül 15 nap, egymást követően 5 naptári napig végezhető.

Minden munkavégzést megelőzően, legkésőbb a munkavégzés megkezdése előtt a NAV-hoz be kell jelenteni elektronikusan vagy telefonon , valamint havonta a járulékbevallásban is szerepeltetni kell.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt. szabályait- az Efo.tv.-ben meghatározott eltérésekkel-, valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez alapján alapbérként legalább a minimálbér, 4830 Ft/nap (604ft/óra), de legkevesebb 85%-a ,4106 Ft/nap,(513 ft/óra) a garantált bérminimum, 5620Ft/nap, (702ft/óra, de legkevesebb 87%-a, 4889 Ft/nap,(611ft/óra) jár.

2014-tól a minimálbér szerinti napi bér szorozva az évi összes egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjai számával, Pl. 90 nap egyszerűsített foglalkoztatási napok száma szorozva pl. 4670 Ft-l=420300 Ft, ez az összeg a maximális napra nézve ún., mentesített bevétel a személyi jövedelemadó alól, illetve az ettől kevesebb, ha a minimális 85% vagy 87%- bevétel esetén. 2015-től 4830 Ft, ha 90 nap, a maximális napon át kapta, akkor 90 x 4830 ft = 434 700 Ft a személyi jövedelemadó aló mentesített rész.   10 nap esetén 10x 4830 Ft, vagyis 48 300 ft a mentesített rész, ha kapott 6000 Ft-ot/nap, akkor 6000-4830 Ft közötti különbözet vagyis 1170 ft/nap adókötelessé válik.

Az értékek feletti bevétel esetén a magánszemélynek 16% szja-t kell fizetni és bevallást is kell benyújtani.

Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhei:

  • mezőgazdasági, turisztikai idénymunka esetén 500 Ft/nap,
  • alkalmi munka esetén 1000 Ft/nap,
  • filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3000 Ft/nap

A munkavállaló ez esetekben a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak, ezért ha más jogviszonyában nem minősül biztosítottnak magánszemélyként fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot ( 6810 Ft/hó)

  • az MT hatálya alá nem tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén napi 1 főt, vagyis a keret 365 nap, melyet egyenlőtlenül is fel lehet használni,
  • 1-5 főállású munkavállaló esetén 2 főt,
  • 6-20 főállású munkavállaló foglalkoztatása esetén 4 főt, stb.
  • az a munkáltató aki 300 ezer adótartozást halmoz fel a bér járulékaiból az alkalmi munkavállalók közterheiből, az a munkáltató addig amíg az adótartozást ki nem egyenlíti egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult.

Abban az esetben, ha ezek a korlátok fennállnak és a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmaz munkavállalót, ez időre meg kell fizetni a teljes közterheket. ( Ez egy NAV-os ellenőrzés esetében később is feltárható)