Áfacsalás, feketemunka, fiktív számla: a NAV és a büntetőügyek

A fiktív számláról a vállalkozók úgy vélekednek, hogy az “szükséges rossz”, amely nélkül nem tudnak akkora nyereséget realizálni, mint amekkorát szeretnének. Igen gyakori a cégek körében a bejelentés nélküli, úgymond feketefoglalkoztatás. Nem ritka az sem, hogy a cégtulajdonosok és ügyvezetők egyszerűen hátrahagyják tartozásokkal teli cégeiket, és átíratják azokat külföldi magánszemélyekre vagy lakcímen nem található személyekre. cikkünkben részletesen bemutatjuk, mi számít úgynevezett költségvetési csalásnak.

Magyarországon a legtöbb gazdasági büntetőügy a költségvetési csalásból ( adócsalás ), áfacsalásból, csődbűncselekményből ( felszámolási eljárások, sikkasztás ) fakad Magyarországon. A legtöbb feljelentést az adóhatóság, illetve a felszámoló teszi. Az adóhatóság csak a 2013. évi I. negyedévben 2756 feljelentést tett, legnagyobb részt költségvetési csalás miatt, kisebb részben csődbűncselekmény okán. Ez a tendencia évről évre nő, hiszen míg 2012-ben egész évben nagyjából négyezer büntetőügy indult, addig az idén már az első negyedévben megközelítette ez a szám a háromezret. ( Itt meg kell jegyeznünk, hogy csődbűncselekmény miatt nem az adóhatóság, hanem a legtöbb esetben a felszámolók élnek feljelentéssel. )

Költségvetési csalás ( korábbi nevén adócsalás )
Az adócsalás bűncselekmény fogalmának szélesebb körre való kiterjesztése miatt határozták meg a jogalkotók a Büntető törvénykönyvben ( Btk. ) a költségvetési csalás tényállást. A költségvetési csalás sokkal szigorúbb büntetési tételt szab meg, mint ami az adócsalás tényállásához kapcsolódott korábban. Akár 10 év börtönbüntetés is kiszabható arra, aki a költségvetési csalás körébe tartozó bűncselekményt követ el.

A törvény szerint semmi sem marad büntetlenül, hiszen a legcsekélyebb súlyú csalásért is két év büntetés jár. a költségvetési csalás körébe tartozik az adócsalás, a jövedékkel való visszaélés, valamint az áfacsalás is.

Megmaradt ugyanakkor az adócsalás, áfacsalás esetében jelenleg is alkalmazható enyhítő körülmény, miszerint nem büntethető vétség esetén az, aki a vádirat benyújtásáig az okozott kárt megtéríti. Nem vonatkozik ez azokra, akik üzletszerűen vagy bűnszövetségben követték el a költségvetési csalást.

A költségvetési csalás leggyakoribb elkövetési módjai:  

 1. Fiktív számlák a könyvelésben a fiktív számlákról a vállalkozók úgy vélekednek, hogy az “szükséges rossz”, amely nélkül nem tudnak akkora nyereséget realizálni, mint amekkorát szeretnének. Az adóhatóság az adóvizsgálat során könnyen és gyorsan le tudja ellenőrizni, hogy valós, avagy fiktív számláról van-e szó. Az ellenőrök áttekintik a “fiktív” számlát kibocsátó társaság adóbevallását, megnézik, hány bejelentett alkalmazottat foglalkoztatott, és azokkal el tudta-e végezni a számlán megjelölt munkát, tanúkat hallgat meg, és végül megteszi a szükséges feljelentést, költségvetési csalással vádolva az ügyvezetőt.

2. Bejelentés nélküli foglalkoztatás.  A feketén foglalkoztatottak alkalmazása vagy rövidebb munkaidőre történő bejelentése igen gyakori a cégek körében. Ennek oka, hogy a kisebb vállalkozások nem tudják kitermelni a magas tb-járulékokat, vagy nincs annyi számlával fedezett jövedelmük, amiből kigazdálkodnák a közterheket, vagy egyszerűen csak így több nyereségre tesznek szert. A be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatók is költségvetési csalást követnek el.

3. Cégbedöntések. Gyakori adócsalási forma, hogy a cégtulajdonosok és ügyvezetők egyszerűen hátrahagyják tartozásokkal teli cégeiket, és átírják azokat külföldi magánszemélyekre vagy lakcímen nem található személyekre, akik az adóhatóság számára utolérhetetlenek. A sorozatos cégeladások eredményeként 2012-től kizárólag egy adóregisztrációs eljárást megelőzően lehet céget alapítani. Így akinek felszámolás, illetve kényszertörlés útján szűnt meg a cége, vagy az adószámát a megelőző 5 évben törölték, nem lehet ügyvezető.

A cégbíróságnak minden cégalapítás esetén kötelező elküldenie az ügyvezetők adatait az adóhatósághoz. A NAV a kapott adatokat ellenőrzi, és értesíti a cégbíróságot arról, hogy engedélyezi-e a cégalapítást vagy sem. Amennyiben olyan céget ellenőriznek, és állapítanak meg nála adóhiányt, amelynek az ügyvezetője elérhetetlen az adóhatóság szintén feljelentéssel szokott élni a költségvetési csalás címén.

4. A cég bevételeinek eltitkolása.

5. Színlelt szerződések. A színlelt szerződések szintén a költségvetési csalás, illetve fiktív számlák velejárói. Amennyiben a számla nem valós gazdasági eseményt tükröz, a szerződés sem lesz valós. A szerződés vagy teljes egészében valótlan, vagy egy része valótlan összegről szól. Létezik olyan eset is, amikor valótlan a számla kibocsátó, vagy nem is létezik, de abban az esetben sem állapítja meg az adóhatóság a gazdasági teljesítést, ha a számlakibocsátó eltűnt, nem fellelhető.

 6. Körhintaügyletek, például gabona és cukor utaztatása az EU-ban. Ezek a költségvetési csalások kiemelt és az egyik legsúlyosabb formái. Az eladó azt színleli, hogy az áru elhagyta Magyarország területét, és áfa nélküli EU-s értékesítésről beszélhetünk. Ezzel szemben az áru ezekben az esetekben visszakerül Magyarországra, és itt kerül végső felhasználóhoz.

 7. Adóbevallást egyáltalán nem teljesítő cégek.

 8. Jogosulatlan áfa-visszaigénylések.

9. Vagyonkimentés. A fedezetelvonás vagy vagyonkimentés történhet a cég, illetve a magánszemély vagyonának eladásával vagy elajándékozásával. Az adóhivatal a vagyonkimentést biztosítási intézkedéssel zárolhatja, míg az átíratott vagyont bírói, illetve büntetőjogi úton próbálja visszaszerezni.

10. Jövedéki termékekkel kapcsolatos csalások – Áfacsalások. A költségvetési csalásokon belül külön megemlíteném az áfacsalásokat, hiszen a feljelentések legnagyobb része a forgalmi adózást érinti. Ez akkor történhet, ha az adózó az áfabevallással az adóhatóságot megtéveszti. Ilyen például az az eset, amikor “0”-s bevallást nyújt be a vállalkozás az adóhivatalhoz, miközben számlákat állít ki, és azokat nem szerepelteti a könyvelésben, a kiállított számlák áfatartalmát nem vallja be, és nem fizeti be a költségvetésbe. Az áfacsaláshoz sorolandók a korábbiakban említett fiktív számlás, illetve körhintaügyletek, valamint a jogosulatlan áfa-visszaigénylés is.