Tulajdonosok által növelt tőketartalék [36.§ (1)b]          

Részvénytársaságon kívüli egyéb vállalkozóknál a tulajdonosok csak az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként helyezhetik tőketartalékba a (jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét. [2014.11.27]

A késedelmi kamat = kötelezettség [44.§ (1) c)]   

A jogalkotó szerint a késedelmi kamat (és a behajtási költségátalány) fizetési kötelezettség az új Ptk szabályai szerint a törvény erejénél fogva áll be, azt kötelezettségként kell kimutatni és nem passzív elhatárolásként. [2014.11.27]

Átértékelés kiterjesztése időbeli elhatárolásokra [60.§ (2)]      

A külföldi pénzértékre szóló követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat és a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó, számviteli politikában meghatározott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.

Közvetett pénz visszafizetési akció [77. § (7), 81.§ (5)]  

Az áfa törvény kapcsolódó szabályaival való harmonizáció miatt a jövőben a közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott/kapott engedmény levonható áfával csökkentett összege nem végleges pénzeszköz átadásnak, hanem egyéb bevételnek, illetve ráfordításnak minősül.

Sérelemdíj elszámolása [77.§ (2) b), 81. § (2) b)]

A Ptk bevezette a sérelemdíj fogalmát. A Szt úgy rendeli, hogy az adott sérelemdíjat egyéb ráfordításként, a kapott – és mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett – sérelemdíjat pedig egyéb bevételként kell elszámolni.

Dupla előírás törlése [81. § (4) c)]      

Mivel a bekerülési érték részeként vagy költségként el nem számolható adók egyéb ráfordításként való elszámolását a 81.§ (2) e) pontjában már előírták, az azonos értelmű megkettőzött szabályt törölték. [2014.11.27]

Bizalmi vagyonkezelés szabályainak megjelenése a Szt-ben

Bizalmi vagyonkezelés – hozamfizetés szabályainak pontosítása [40/A. § (4) c és (6a)]      

A Ptk a megbízási típusú szerződések között a XLIII. fejezetben vezeti be a bizalmi vagyonkezelési szerződés új fogalmát abból a célból, hogy a tulajdonosi pozíció és a tulajdon hasznosítása, a tulajdonnal való rendelkezési döntések szétválasztásra kerülhessenek.

Ebben a jogintézményben, ami az angolszász „Trust”, vagy a német „Treuhand” fogalmával hozható párhuzamba, a bizalmi vagyonkezeléssel megbízott jogalany úgy hoz a vagyonról döntéseket, hogy annak hasznát egy másik jogalany, az eredeti tulajdonos (a vagyonrendelő), vagy egy általa meghatározott harmadik személy szerzi meg.

A 2014. évi XV. törvény a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól (Bvkt) kialakítja ezen új jogintézmény részletes szabályait és beilleszti az ezzel kapcsolatos gazdasági eseményeket a meglévő számviteli és egyéb szabályok közé. E törvény 61. §-a 2014. március 15-i hatállyal módosította a Szt-t, és kialakította a kezelt vagyont érintő elszámolásokat, meghatározta a kezelt vagyonnal kapcsolatos beszámolási kötelezettséget oly módon, hogy azt a bizalmi vagyonkezelő teljesíti kezelt vagyononként elkülönülten. E szabályok részletes ismertetése itt nem célunk, csak a módosítások megértéséhez szükséges elemeit mutatjuk be.

A vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti értékének egyéb ráfordításként történő kivezetését követően az átadott vagyont a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értéken egyéb bevétellel szemben tartós követelésként kell kimutatni.

A Szt új 40/A §-ában került meghatározásra a kezelt vagyon, mint számviteli alany saját tőkéje, ami az induló tőkéből, tartalmában az eredménytartalékkal rokonítható tartalékból, lekötött tartalékból és mérleg szerinti nyereségből áll. Az osztalékfizetési korláthoz hasonló módon kerül szabályozásra a hozamfizetési korlát. Ezeket a szabályokat pontosították az év végi törvénycsomagban abból a célból, hogy hozamfizetésre a tartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény kerülhessen felhasználásra, illetve előírja, hogy a mérleg szerinti eredmény a hozamkifizetésre igénybevett tartalékkal növelt és a hozamkifizetéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény, ily módon egyezik az eredmény kimutatásban szereplő összeggel.

Kezelt vagyon miatti értékvesztés [54. § (10-11)

A Bvkt évközi módosításának megfelelően a kezelt vagyonra szóló tartós követelésre is értékvesztést kell elszámolni annak könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. [2013.03.15] Az év végi törvénymódosítás pontosította az értékvesztés mértékének a meghatározását. E szerint az értékvesztés, illetve annak visszaírása során a piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérleg fordulónapjára kimutatott saját tőkéjének összegét kell figyelembe venni, szemben a korábban felsorolt induló tőke, tartalék és mérleg szerinti eredmény összegével.

Átalakulással, egyesüléssel és szétválással kapcsolatos változások

Ptk fogalom változás átvezetése [86.§ (3) c), (6) d)]      

A Ptk az átalakulás alatt csak a jogi forma váltást érti, és külön nevesíti az egyesülést és a szétválást. Ennek megfelelően értelem szerűen megjelenik a teljes fogalom a Szt több helyén.[2014.11.27]

Vagyonmérleg szabályok pontosítása [136. § (8), (10)]           

Pontosításként, az eddigi gyakorlatnak megfelelően kimondja a Szt, hogy a vagyonmérlegben a mérleg szerinti eredményt át kell vezetni az eredménytartalékba az értékhelyesbítés/valós érték értékelési különbözete és a velük szemben álló értékelési tartalékok kivezetése mellett. [2014.11.27]

Megjelenik a beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás megnevezés, de az változatlan, hogy ilyen esetben a ki- és különválás szabályai mellett a beolvadás szabályai is értelemszerűen alkalmazandók. [2014.11.27]

Közzététellel és könyvvizsgálattal kapcsolatos változások

Visszavont és új könyvvizsgálói jelentés [154/B § (3); 155/C §]          

Ha jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi a független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, úgy a vállalkozó 90 napon belül köteles új könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni. Az új jelentésre a közzététel és letétbe helyezés általános szabályai vonatkoznak. [2014.11.27]

Az Európai Unió jogának való megfelelés

Bővül az irányadó jogszabályok felsorolása [175.§ (2) o)]       

Az Sztv módosítása a középvállalkozások egyes közzétételi követelményeiről és az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettségéről szóló EU-s jogszabályoknak való megfelelést szolgálja [Európai Parlament és Tanács 2009. június 18-i 2009/49/EK irányelve, 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv].

Felhatalmazások

Szakmai szervezetként történő elismerés díja [178.§ (5)]         

A törvény kiterjeszti a miniszter felhatalmazását arra, hogy a könyvviteli szolgáltatást végzők részére szakmai konzultációkat, képzéseket szervező, tagjait kreditpontra jogosító szakmai szervezetek elismeréséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat megállapítsa. Ez a 46/2014. (XII. 30.) NGM rendelet 8. §-a szerint 4000 forint.