Ugrásra kész a NAV: július 1-jétől új korszak indul az adóellenőrzésekben

Számos jogkövetkezmény fűződik az ellenőrzés megkezdésének időpontjához.

Például ezen időponttól folytathat le joghatályosan a revízió ellenőrzési cselekményeket, illetve adónem-ellenőrzések esetén a vizsgálat megindulásával áll be az önellenőrzési, bevallás-benyújtási tilalom. Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy az adózók pontosan tudják, mikor indult el az őket érintő vizsgálat.

Az elmúlt években folyamatosan változtak az adóellenőrzés megkezdésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések. Ezen módosítások nyilvánvalóan azt célozzák, hogy az adóhatóság minél könnyebben, akár az adózó közreműködése nélkül is megkezdhesse az ellenőrzést. Fontos kiemelni, hogy az ellenőrzés megkezdésének egyes módozatai között nincs kötelezően betartandó sorrendiség, tehát az adóhatóság az eset összes körülményének mérlegelésével szabadon döntheti el, hogyan indítja meg a revíziót.

Korábban az ellenőrzés kizárólag a megbízólevél egy példányának átadásával kezdődhetett meg, majd ez a jogszabályi lehetőség úgy egészült ki, hogy a revízió a megbízólevél kézbesítésével is kezdetét veszi. 2014. július 1-jével pedig hatályba lép az a jogszabályi rendelkezés, melynek értelmében a megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető (Art. 93. § (1) bekezdés).

Míg a megbízólevél átadása természetszerűleg csak az adózó közreműködésével valósulhat meg, és ezáltal az adózó közvetlenül megszerezheti azokat az információkat, melyek a jogainak gyakorlásához elengedhetetlenül szükségesek, addig a megbízólevél kézbesítése esetén az adózók nem feltétlenül értesülnek ténylegesen az ellenőrzés megindulásáról.

Ennek oka, hogy az Art. számos kézbesítési vélelmet állított fel, melyek megvalósulása ugyanazokat a jogkövetkezményeket vonja maga után, mintha a kézbesítés ténylegesen megtörtént volna. Jelen cikkünkben ezért elsősorban az ellenőrzéseknek a megbízólevél kézbesítésével történő megkezdésére, ezen belül is a kézbesítési vélelmekre koncentrálunk, különös tekintettel az elektronikus kézbesítésre vonatkozó előírásokra.

Először is érdemes felidézni az Art. hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseit. A jogszabály szerint az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére feladott adóhatósági iratot (és így a megbízólevelet tartalmazó küldeményt) a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza. A postai kézbesítés sikertelensége több okból kifolyólag következhet be, például, amikor a címzett az „átvételt megtagadta”, az irat a „levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlen”, illetőleg a „címzett ismeretlen” vagy a „címzett ismeretlen helyre költözött” (Art. 124. § (1) bekezdés a) pont).

A megbízólevelet a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha azt a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően „nem kereste” jelzéssel küldte vissza az adóhatóságnak (Art. 124. § (1) bekezdés b) pont).

2014. július 1-jétől az adóhatóság választhatja a megbízólevél elektronikus úton történő kézbesítését is. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ezáltal csak a megbízólevél kézbesítésének egy új lehetőségét szabályozta a jogalkotó, tehát a megbízólevél kötelező tartalmi elemei (az adózó megnevezése, az ellenőrzés típusa, az ellenőrzés alá vont időszakok, illetve adónemek, valamint az ellenőrzést elvégző revizorok, illetve a vonatkozó jogszabályhelyek megjelölése) változatlanok, azoknak az „elektronikus megbízólevélben” is meg kell jelenniük.

A megbízólevél elektronikus úton történő kézbesítésére az adóhatóságnak akkor van lehetősége, ha az adózó ügyfélkapu létesítésére kötelezett. Annak az adózónak kell Ügyfélkaput létesítenie és azt bejelentenie, aki/amely az Art. 175. § (9) bekezdése szerint bevallási kötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni (Art. 17. § (5) bekezdés).

2014. július 1-jétől szintén módosulnak a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésének szabályai is. Adóügyben az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató az irat kézhezvételét igazolja. Az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be (Art. 124. § (5) bekezdés).

Főszabály szerint tehát az elektronikus úton kézbesített megbízólevél esetén az ellenőrzés akkor kezdődik meg, ha a kézbesítés megtörtént, azaz a címzett megnyitotta az elektronikus levelet. Utóbbi feltétel azonban nem kizáró ok, mivel attól függetlenül, hogy a címzett megnyitotta-e a megbízást tartalmazó levelet, az elektronikus küldemény elektronikus tárhelyen történt másodszori elhelyezésétől számított 5. napot követő munkanapon megkezdettnek kell tekinteni az ellenőrzést.

Tekintettel arra, hogy a kézbesítési vélelem beálltáról az adóhatóság papír alapon ebben az esetben sem tájékoztatja az adózókat, mindenképpen indokolt, hogy az adózók az elektronikus tárhelyen elhelyezett hivatalos iratokat folyamatosan figyelemmel kísérjék!

Amennyiben az adózó az ellenőrzésekkel kapcsolatos képviseletre állandó meghatalmazást adott, fontos figyelemmel lenni arra a jogszabályi előírásra is, mely szerint az adóhatósági irat (és így a megbízólevél is) – a meghatalmazott képviselő mellett – a meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó részére is kézbesíthető. Ilyen esetben az iratot az adózó, valamint a meghatalmazott részére ugyanazon a napon kell postára adni, illetve az ügyfélkapu tárhelyén elhelyezni.

Ha az irat az adózó és a meghatalmazott részére is kézbesítettnek minősül, úgy a kézbesítés joghatásai az első kézbesítés időpontjában, elektronikus kézbesítés esetén az első visszaigazolás időpontjával állnak be.

Változatlanul hatályos továbbá az a szabály, mely szerint új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor (a hivatalos adóhatósági álláspont szerint ez az előírás csak akkor érvényesül, ha sem az eljáró revizorok személyében, sem az ellenőrzés alá vont adónemek, időszakok tekintetében nem következett be változás az alapeljáráshoz képest). Ebben az esetben az ellenőrzés megkezdésének időpontja az új eljárásról szóló értesítés postára adásának a napja, a postára adás mellőzése esetén az értesítés átadásának a napja (Art. 92.§ (4) bekezdés).

Tekintettel arra, hogy a jogalkotó ebben az esetben továbbra is a postára adás, illetve átadás kifejezést használja, illetve főszabály szerint megbízólevél kiállítására sem kerül sor, álláspontunk szerint ebben az esetben nem alkalmazhatóak a megbízólevél elektronikus kézbesítésére vonatkozó szabályok.