Továbbra is sok adózó kérdezi, hogy kell-e pénztárgépes nyugtát adnia, vagy megfelelő-e, ha a kézi nyugta tömbjét használja? A kérdések eldöntésénél majdnem mindig ugyanazt a logikai utat kell bejárnunk és követnünk. Ezért példaként két kérdésre adott válasz logikai levezetését szembesítem a fennálló szabályokkal.
Nézzük az első kérdést:
Helyesen jár-e el annak a kft.-nek a vezetője, aki 4520 TEÁOR szám alatt végzett gépjárműjavítás karbantartásról (karosszériajavításról, – festésről) olyan magánszemélyeknek, akik nem kérnek számlát, kézi nyugtatömbből állít ki nyugtát maximum 200 ezer forint értékben?
A kiindulópontot a kérdés megválaszolásához az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 165. § (1) bekezdés b) pontja adja. Az itt meghatározott feltételek esetén a termék beszerzőjétől vagy a szolgáltatás igénybevevőjétől függ, hogy él-e számlakérési jogával vagy sem. Ha nem él vele, akkor lép be alternatív kötelezettségként a nyugtaadás. Tehát először érdemes hivatkozni az előbbi törvényi feltételekre.
165. § (1) Mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha …
b) a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában, illetőleg a 164. § (1) bekezdésének a) pontjában említett időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri….
(3) Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben sem, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása
a) egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik;
b) az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet részére történik, és az ellenérték adót is tartalmazó összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
A leírt példabeli esetben 200 ezer forint alatti a szolgáltatás értéke és nem kér a nem adóalany, magánszemély vevő számlát, tehát teljesül annak a feltétele, hogy beléphet alternatívaként a nyugtaadás, mivel nem egy másik adóalany, vagy jogi személy felé végzi a javítási szolgáltatást és a 900 ezer forintos nagyságrend alatt marad ennek értéke.
Ezen feltételek esetén, ezek után logikailag elvileg három megoldás marad: a nyugtaadást lehet pénztárgéppel teljesíteni, vagy számítógéppel előállítani a nyugtát, vagy nem gépi kiállítással, azaz a nyomtatvány felhasználásával kibocsátani a nyugtát. A pénztárgéppel való nyugta kötelező alkalmazását a 48/2013. (XI. 15.) NGM – (pénztár) – rendelet 1. számú mellékletének tevékenységi felsorolása tartalmazza.
Ebben többek között a következő szerepel:
1. Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve…
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
Mivel a kérdésben szereplő TEÁOR szám nem szerepel a felsorolásban, így nem kötelező pénztárgéppel nyugtát adnia, amiből következik, hogy a felsorolt feltételek mellett kézi nyugtát is kiállíthat, de számítógépes nyugtaadásra is van lehetőség.
Nézzünk egy másik kérdést, ugyanarra a logikára: Egy egyéni vállalkozó főtevékenysége TEÁOR 952911. Ruházati és egyéb konfekcionált termékek javítása. Bejelentett még a 141301.Felsőruházat gyártása, szabó (kivéve: munkaruházat) m.n.s., 141901. Öltözékkiegészítő gyártása m.n.s., 41401. Alsóruházat gyártása m.n.s.,1410905. Bébiruházat gyártása-tevékenységek. Kérdés: ha gyártás is történik ugyanabban a helyiségben (a vállalkozó a saját ingatlanában elkülönített helyiségben végzi a tevékenységét) kötelezett-e a pénztárgép használatára?
Első megjegyzésként adódik, hogy bizonylatkészítés és pénztárgépes számlaadás is a ténylegesen végzett tevékenységhez igazodik. Tehát feltehetően az egyéni vállalkozó ténylegesen is végzi a TEÁOR 952911 Ruházati és egyéb konfekcionált termék javítását. Az előző példabeli esetet követve, ha a magánszemély megrendelő nem kér számlát a ruhája javításakor és annak feltételezhető értéke is a 900 ezer forint alatt marad – ez igazán életszerű feltételezés –, akkor belép a nyugtaadási feltételek vizsgálata. Ugyanakkor a hivatkozott pénztárrendelet 1. számú mellékletében megtaláljuk a TEÁOR 952 szerinti javítási tevékenységet végző valamennyi adóalanyt, így esetünkben kötelező pénztárgéppel kiállítani a nyugtát a ruhajavításkor, ha készpénzben történik a fizetés (egyéb, az áfatörvényben felsorolt – idézett – feltételek mellett). Annak a megítélés során már nincs szerepe, hogy az egyéni vállalkozó gyártást is végez, a főtevékenységet jelentő javítás esetében az előző feltételek esetén pénztárgépes nyugtát kell adnia. Abban az esetben, ha más tevékenységet végez, ugyanakkor nem vonatkozik rá ugyanez a kötelem, bár az sem probléma, ha egyéb esetekben is használja a pénztárgépet, ha egyébként nem kell számlát adnia.