1.Első lépésben a minimálbérről:
2015. január 1-től a teljes munkaidőben foglalkoztatottak minimálbére 105 000 Ft, (napibér 4830 ft, órabér 604 ft) a legalább középfokú iskolai illetve szakképzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatott munkavállaló a garantált bérminimum kötelező összege 122 000 Ft. ( napi bér 5620 ft, órabér 702 ft) A részmunkaidőben foglalkoztatottakra a részarányos része vonatkozik.
2.Személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási törvény fontos szabályai és változásai
Nem változott: a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelme után a személyi jövedelemadó mértéke 16%
Nem változott: a jövedelemből levonandó járulékok, egészségbiztosítási járulék 4+3%, nyugdíjbiztosítási járulék, 10%, munkaerő piaci járulék 1,5%, összesen levonandó járulék 18,5 %
Nem változott 2015 évre a családi adóalap-kedvezmény:
– minden eltartott kedvezményezett után 62 500 ft, 3 és további minden eltartott esetén 206 250 ft-al csökkenthető az összevont adóalap. Ez az első és második gyermek esetén gyermekenként legfeljebb nettó 10 ezer, a harmadik gyermektől gyermekenként nettó 33 ezer ft adó megtakarítást ( ugyanennyi többlet nettó jövedelmet) jelent havonta. Tehát a családi- adóalap ( adó) kedvezmény a 16% -os adóból vehető igénybe. ( Továbbra is fontos, hogy családi kedvezményre az a magánszemély jogosult aki a gyermek után családi pótlékra jogosult.)
–
2016-tól ezek az összegek nőnek .Eltartottanként havi 78 125 Ft,
2017-ben 93 750 Ft,
2018-ban 109 375 Ft,
2019-ben és az azt követő években 125 000 Ft ( Meg mennyi víz lefolyik a Dunán addig….)
Változott:
– Családi kedvezményt érvényesíthet a nevelőszülő családi pótlékra egyébként nem jogosult közös háztartásban élő házastársa is, mely évközben is érvényesíthető..
– A családi kedvezmény év közben is érvényesíthető a rendszeresen, tartósan juttatott megbízási díj esetében. Ez esetben a kifizetőnek kell erről nyilatkozatot adni.
– 2016-tól csak az eltartottak, kedvezményesen eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén érvényesíthető családi kedvezmény év közben is és az adóbevalláskor is.
ÚJ volt, már nem új:
– a családi járulékkedvezmény, mely azt jelenti, ha az egy gyermekes családok havi ruttó 62 500 ft, a két gyermekesek havi 125 000 ft, a három gyermekesek havi 618 750 ft bruttó jövedelem alatt nem tudják teljes egészében igénybe venni a családi-adóalap kedvezményt, ( adó-kedvezmény), biztosítottként érvényesíthetik a levonandó járulékokból, az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási járulékokból is. A családi járulékkedvezmény is érvényesíthető, nyilatkozat alapján, év közben is.
– Családi járulékkedvezményre az szja törvény szerinti családi kedvezmény érvényesitésére jogosult biztosított és a családi kedvezmény érvényesítésére megosztással jogosult biztosított házastársa, élettársa jogosult.
– A családi járulékkedvezményt a biztosított egyéni vállalkozó, társas vállalkozó a tényleges kivét, személyes közreműködés díjazása után fizetendő járulékok erejéig igénybe veheti.
– Az adóelőleget megállapító munkáltató köteles megállapítani a családi járulékkedvezmény havi összegét, a munkáltatónak adott adóelőleg nyilatkozat szerint. A biztosított a munkáltatónak, kifizetőnek tett adóelőleg nyilatkozatában rendelkezhet arról is, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.
– A biztosított a családi járulékkedvezménnyel köteles a munkáltatói adómegállapítás során vagy az éves bevallásban elszámolni. Ha a járulékkedvezmény összege több mint amennyit a jogosult érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető vissza. Munk áltatói adó megállapítás esetén a munkáltató a családi járulékkedvezmény év közben igénybe vett összegét kifizeti a magánszemélynek, és erről bizonylatot állít ki.
– A jogosulatlanul igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetni 12%-os különbözeti bírsággal növelten. Nem kell bírságot fizetni, ha a különbözet nem haladja meg a 10 ezer Ft-ot.
Az alábbi fontos szabályok nem változtak
Nem változott, hogy a kifizetőnek adóelőleget kell levonnia a magánszemélytől akkor is, ha adószámmal rendelkezik, vagyis pl. az ingatlan bérbeadóktól most újra le kell vonni a kifizetőnek a nyilatkozat szerinti, illetve a számlán szereplő adót, be kell vallani és fizetni, erről igazolást kell adni.
Nem kell adóelőleget vonni az egyéni vállalkozótól, mezőgazdasági őstermelőtől, családi gazdálkodótól, az e tevékenységre kifizetett összegekből akkor, ha az említettek a törvényben meghatározottak szerint a kivételre jogosító státuszukat igazolják.
Egyéni vállalkozónak a bevételről kiállított bizonylaton, számlán, fel kell tüntetni, ha van EV szám, és a nyilvántartási számát az adószámon felül. Az őstermelőnek legkésőbb a kifizetéskor az adóévre érvényesített betétlapját be kell mutatni, a családi gazdálkodók az ezt bizonyító okiratukat.
A másik fontos rendelkezés, hogy az önálló tevékenység ellenértékének kifizetésekor, megbízási díj, költségtérítés, legalább a bevétel 50%-át figyelembe kell venni adóelőleg alapként, akkor is, ha többről, akár 100% költséghányadról ad le nyilatkozatot. Amennyiben a magánszemély nem nyilatkozik, önálló tevékenység esetén a 90%-os szabályt kell alkalmazni, vagyis automatikusan a 10%-át kell levonni költséghányadként. Ez esetben viszont az egész évre ezt a szabályt alkalmazhatja.
Külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel adókötelezettsége.
2012. január 1-től igazolás nélkül elszámolható költség lesz ismét a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30%-a, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló új kormányrendelet, szerint a naponta elszámolható összeg.
Ez jelenleg, általános esetben a napi 15 eurónak megfelelő összeg. Nem változott a nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatottak esetében továbbra is a napi 40 euró számolható el igazolás nélkül.
A munkabérek, személyes közreműködésre tekintettel a ténylegesen kifizetett, úgy nevezett tagi kivétek, vállalkozói kivétek közterhei nem változtak:
a magánszemély, levonandó, közterhei: —-
– Nyugdíjjárulék 10 %,
– Egészségbiztosítási járulék 7 %
– munkaerő piaci járulék 1,5%
– szja 16%
a munkáltatót, kifizetőt terhelő közteher:
– szociális hozzájárulási adó 27%
– szakképzési hozzájárulás, mely 1,5%, melyet továbbra is havonta kell fizetni.
Tehát, mindenféle kedvezmény nélkül, a személyes, levonás alá eső összes közteher 34,5%, a munkáltatói, kifizetői, pedig 28,5%, összesen 63%.
Nem változott:
a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv részeként járulékkedvezményként az alábbi esetekbe a szociális hozzájárulási ( szocha) adó és a szakképzési hozzájárulás csökkenthető:
– 25 év alatti , pályakezdőknél, a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező ( nem számít bele ami nem minősül biztosítási jogviszonynak, pl. iskolaszövetkezeti tagság, idénymunka, alkalmi munka), a munkáltatónak 100 000 ft bruttó bérig nem kell szocha-t és szakképzési hozzájárulást fizetni ( vagyis 100 000 ft 28,5 %-val, azaz 28500 ft-al csökkenthető a befizetendő szocha+szakképzési adó.) A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében jár.
– 55 év feletti foglalkoztatottak után legfeljebb 100000 ft bruttó bérig a kedvezmény 14,5%, mely szintén csökkenti a befizetendő szocha járulékot csökkenti 2013-tól 2 évig a már munkaviszonyban álló 55 éveseknél, illetve a foglalkoztatás első két évében,
– álláskeresőként nyilvántartott foglalkoztatott ( a foglalkoztatás kezdő időpontját megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott), legfeljebb 100000 ft bruttó munkabér után a kedvezmény mértéke 27% a foglalkoztatás első két évében, a harmadik évben 14,5%, szintén a szocha-ból.
– Az anyasági ellátások folyósítása alatt (Gyes) vagy azt követően a foglalkoztatás első két évében legfeljebb 100 000 ft bruttó munkabér után 27% a kedvezmény, az azt követő harmadik évben 14,5 % a szocha kedvezmény.
– Szakképzetlenek adókedvezménye: a szakképzettséget nem igénylő, FEOR-08, 9-es főcsoporthoz tartozó, munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetén a kedvezmény egyenlő a havi bruttó munkabér- de legfeljebb 100 000 ft 14,5%-val. Ez akkor jár, ha teljes hónapon át ilyen munkakörben foglalkoztatták a munkavállalót, részmunka esetén is jár
– Anyasági ellátásról munkába visszatérők kedvezménye: a GYED melletti foglalkoztatásra is kiterjed az adókedvezmény. Plusz 2 évre kapnak adókedvezményt azok a foglalkoztatók, akik, legalább 3 gyermeket nevelő munkavállalókat alkalmaznak.. A kedvezmény egyenlő a munkavállaló adóalapjának megállapításánál figyelembe vett havi bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 ft 27%-val, a foglalkoztatás 1-3 évében, a 4-5 évben a 14,5 %-val. Ez esetben a kincstár általi igazolás szükséges, a Gyed-Gyesről és a családi pótlékról is.
Változott 2015 január 1-től:
A pályakezdők START kártyája is megszűnt 2014 decemberével, így az összes START kedvezmény megszűnt.