Számos ponton, különböző hatálybalépési időpontokkal módosult a számviteli törvény

Fogalmi változások
Pénzügyi lízing [3. § (8) 13.]

2014. március 15-ét követően az év végéig a Szt. a pénzügyi lízing Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénybe (Ptk.) foglalt fogalmát alkalmazta. Az egyes ügyletek minősítéséhez a lízingtárgy gazdasági élettartamának és a lízing futamidejének ismerete, illetve az átadáskor érvényes piaci ár és az összes megfizetett lízingdíj egymáshoz való viszonya adott alapot. Ez a fogalom a gyakorlatban több bizonytalanságot tartalmazott, különösen a tartós bérleti konstrukciók és a pénzügyi lízing ügyletek elhatárolása terén.

A bizonytalanságot fokozta, hogy az alkalmazott fogalom nem fedte le sem a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) fogalmát, sem az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfa) pénzügyi lízingre vonatkozó szabályait. Míg korábban a pénzügyi lízing tevékenység a Hpt. szabályai szerint csak engedéllyel volt folytatható, az említett március-novemberi időszakban létezett olyan pénzügyi lízing tevékenység is, ami nem volt engedély köteles.

Erre való tekintettel 2014. november 27-től a Szt .átveszi a Hpt. pénzügyi lízing fogalmát, ahol döntő szempont, hogy az ügylet szabályszerű befejezésekor a lízingbe vevő vagy egy általa megjelölt személy jogosulttá (de nem kötelessé) válik a lízingelt eszköz tulajdonjogának megszerzésére. Az ilyen szerződésekben el kell különíteni az egyes lízingdíjak tőke és kamat részét. Áfa szempontból a korábbiak szerint a biztos vagy lehetséges tulajdonszerzés dönti el, hogy zárt vagy nyílt végű pénzügyi lízing ügylet valósul meg. Ennek ismerete azért fontos, mert a zárt végű pénzügyi lízing termékértékesítésnek minősül és a lízingtárgy birtokba adásakor kell a teljes forgalmi adót megfizetni, míg a nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnyújtásnak minősül és az áfa a teljes futamidőre elosztva fizetendő meg.

Az új fogalom 2015. január 1-én lép hatályba, de már a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

Alapkutatás [3. § (4) 2.]

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról [2014. évi LXXVI.] új törvény került elfogadásra, ami 2015. január 1-vel törli a korábbi fogalom meghatározásban szereplő irányadó törvényt. Ezért az alapkutatás fogalmát ettől az időponttól kezdődően az új törvényre való hivatkozás váltja fel. Ennek megfelelően alapkutatásnak minősül az olyan felfedező jellegű kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban jelenségek, tapasztalatok és megfigyelések megértéséhez szükséges új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását. A fogalom lényege nem változott.

Ellenőrzés megállapítása 3.§ (3.) 2.
A továbbiakban hibának és hibahatásnak minősül az is, ha egy beszámolóval lezárt üzleti évet szerződések, megállapodások utólagos módosítása miatt kell változtatni, ilyen esetben is az ellenőrzés számviteli módszertana alkalmazandó.

Egyéb társasági részesedés
A gazdasági társaságokról szóló törvény hatályon kívül helyezésével megszűnt a betéti-és közkereseti társaságok vagyoni betéteire utaló megnevezés, helyébe az „egyéb társasági részesedés” lépett az Szt megfelelő helyein.

Pótbefizetés
A Ptk szerint pótbefizetés pénztől eltérő eszközzel is szolgáltatható. A Szt módosítása tartalmazza az új gazdasági esemény könyvelésével kapcsolatos változásokat.

Pótbefizetés teljesítése és visszafizetése nem pénzeszközzel, nyilvántartásba vétel időzítése [37.§ (1) d), (2) e), (7); 38. § (4), (10)]

Ha pótbefizetés teljesítése, illetve visszafizetése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni.

Ennek megfelelően a pótbefizetést szolgáltató tagnál egyéb ráfordításként ki kell vezetni az átadott eszköz könyv szerinti értékét és egyéb bevételként nyilvántartásba kell venni a pótbefizetésként elismert értéket, majd az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni. A pótbefizetésben részesülő társaság az eszközt kötelezettséggel szemben aktiválja, majd ezt a kötelezettséget szünteti meg a lekötött tartalékkal szemben, de lehetséges az eszközt közvetlenül a lekötött tartalékkal szemben is aktiválni.

Amikor a pótbefizetésre már nincs tovább szükség és a társaság egyéb eszközzel tesz eleget visszafizetési kötelezettségének, az előzőekben leírtak szerint kivezetett eszköz miatti követelés és a lekötött tartalék kerül összevezetésre. A visszafizetésben részesülő tag az eszköz aktiválásával szemben közvetlenül vagy kötelezettségen keresztül módosítja eredménytartalékát.

Az értékesítés feltételezi azt is, hogy az áfa törvény szabályai szerint a forgalmi adó kötelezettség is elszámolásra kerül. Figyelemmel kell lenni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakra is.

Az értékesítés feltételezi azt is, hogy az áfa törvény szabályai szerint a forgalmi adó kötelezettség is elszámolásra kerül. Figyelemmel kell lenni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakra is.

Pótbefizetésként és átalakulás során kapott eszköz bekerülési értéke [49.§ (1); 50. § (10)]
A pótbefizetésként kapott eszköz bekerülési értéke a vonatkozó közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban megjelölt érték.
A Ptk átalakulás fogalmának változásával összefüggésben a végleges vagyonmérlegben szereplő érték az irányadó egyesülés és szétválás esetén is.

Eredmény-kimutatással kapcsolatos változások

Export árbevétel [74.§ (3)]       

Az adminisztratív terhek csökkentése és a nemzetközi számviteli elvekkel való nagyobb összhang érdekében hatályát veszti az a különleges szabály, miszerint az export árbevételt csökkenteni kell a külföldi szállítási és rakodási-raktározási költséggel. Ezt a szabályt már a 2014-es beszámoló készítésekor sem kell alkalmazni. Figyelemmel kell azonban lenni a döntésnél arra is, hogy a külföldi fuvar a helyi iparűzési adó alapját nem csökkenti, így a magasabb nettó árbevétel magasabb adókötelezettséget eredményez a jövőben.

Üzletág értékesítése [72. § (4) e)]      

Ha az üzletág értékét úgy állapítják meg a felek, hogy az az átadott eszközök piaci értéke és az átvállalt kötelezettségek különbségénél magasabb, akkor ezt a különbözetet az eladó az értékesítés nettó árbevételeként mutatja ki. (Ugyanez a különbség az üzletág vevőjénél üzleti vagy cégértékként jelenik meg a könyvekben.) A piaci érték meghatározására, illetve az eszköz adásvétel és az üzletág átruházás megkülönböztetésére továbbra sem ad iránymutatást a Szt.

Pontosító szabályváltozások

Értékhatár idegen devizában készített beszámolónál [20.§ (5a)        

Forinttól eltérő devizában készített beszámolónál az egyes jogszabályok által forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra megállapított devizaárfolyamon átszámítva kell figyelembe venni.

Saját tőkét alátámasztó beszámoló fordulónapja [21.§ (7)]   

A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a közbenső mérleget — eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában — a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. 2014.11.27-től hatályos előírás.

Megváltozott felhasználású eszköz átsorolásának időpontja [23.§ (5)]

Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az a működést tartósan már nem szolgálja, vagy fordítva, akkor annak besorolását legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérleg fordulónapra vonatkozóan meg kell változtatni. Az átsorolásnak megfelelően át kell vezetni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva.

Ez az átsorolási kötelezettség nem érinti azt a 2003. január 1-től bevezetett szabályt, miszerint áruként kell továbbra is kimutatni azokat az értékesítési céllal beszerzett, vagy előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig, vagy az állományból történő kivonásig átmenetileg használatba vett. Ilyenek lehetnek pl. a bemutató autók, vagy a bemutatási, kipróbálási célt szolgáló eszközök. [28. § (3) d)]

Folytatjuk…