Jócskán emelkedik az az általános összeghatár, amekkora bevételig a törvényben meghatározott tevékenységi körök esetén választani lehet az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást ( ekho ) – derül ki a Magyarország 2015. évi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatból.

A hatályos rendelkezések szerinti évi 25 millió forintról 60 millióra emelkedik az ekho választásához előírt éves bevételi határ. A sporttevékenységet folytatók esetében is tovább növekedne az általánosnál már jelenleg is jóval magasabb értékhatár.

Jelenleg az országos sportági szakszövetség, illetve az országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezetek hivatásos sportolóinál 25 millió forint helyett 100 millió forint az éves bevételi plafon. Az első osztályban versenyző sportszervezetek, sportági szakszövetségek, országos sportági szövetségek edzői, valamint a válogatottak vezetőedzői ( szövetségi kapitányok ) évi 50 millió forint bevételig választhatják az ekhót. Jövőre mindkét körbe tartozó munkavállalók esetében egységesen 125 millió forintra nő ez az összeghatár.

A törvényjavaslat indoklása szerint a módosítás eredményeképpen az ekhotörvény hatálya alá tartozó szakmák, foglalkozások gazdasági teljesítményének további kifehéredése, és ennek nyomán növekvő adóteljesítménye várható.

Változatlanul feltétele az ekho választásának, hogy a magánszemély az általános szabályok szerint adózzon éves szinten legalább az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szerese után. Ha kisebb összeg után fizetik meg valaki után az általános közterheket, akkor a 60, illetve 125 millió forintnak akkora hányada után lehet ekhózni, amilyen arányt képvisel a normál szabályok szerint leadózott rész minimálbér 12-szereséhez viszonyítva. Nem kell a minimálbér után megfizetni az általános közterheket akkor, ha a magánszemély nyugdíjas.

Nem változik ugyanakkor azoknak a tevékenységeknek a köre, amelyek esetében a kedvezőbb adózási formát lehet választani – ekhotörvény 3. § (3) bekezdés-, s változatlanok maradnak a fizetendő közterhek is. 

Ekhós bevétel esetén fizetendő közterhek: 

Magánszemély: az ekho alapja után 15 százalék ekhót fizet. Nyugdíjas esetében az ekho mértéke 11,1 százalék.

Kifizető: az ekho alapja után 20 százalék ekhót fizet.

EGT-tagállamban biztosított magánszemély esetében: a kifizetőt nem terheli ekho, a magánszemélynek juttatott ekho alapjául szolgáló bevételből 9,5 százalék ekhót állapít meg és von le.

Az ekho megoszlása: 

A magánszemélyt terhelő ekhóbol az ekhoalap

– 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járulékok,
– 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak,
– 3,9 százaléka – kivéve, ha magánszemély nyugdíjas – nyugdíjjáruléknak minősül.

A kifizetőt terhelő ekho szociális hozzájárulási adónak számít.

Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult. Pénzbeni egészségügyi ellátás (például táppénz, gyed) nem jár az ekhos bevétel után.