A közterhek alapja a juttatás értékének 1,19-szorosa.
Közterhek: 16% szja és 14% eho, ( ez összesen 35,7%)
béren kívüli juttatások évi 200 000 Ft-ig, illetve a jogviszony fennállásáig időarányos részére adható.
– Erzsébet utalvány (hideg-meleg étkezési utalvány 8000 Ft/hó)
– Munkahelyi étkezés 12500 Ft/ fő, az étkezőhelynek a munkáltató telephelyén kell lenni
- SZÉP kártyáról, vendéglátás számláról évi 150000 Ft-ig/fő, havi 12500 ft,
Szálláshely szolgáltatásra 225000 Ft/év/fő,
Szabadidős szolgáltatásra 75 000 Ft/év/fő
- Iskolakezdési támogatás, gyermekenként és szülőnként vehető igénybe nyilatkozat mellett minimálbér 30%-a,csak papíralapú vagy utalvány formájában nyújtható
- Helyi utazási bérlet,
- Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulása, a min.bér 50%-ig, önk. Önsegélyező , egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, a min.bér 30%-ig
- Iskolarendszerű képzés költségének átvállalása a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó mértékben,
- A munkáltató saját üdülőjében a munkavállalónak és közeli hozzátartozójának nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó mértékben
Az éves keretösszeg felett, 450 000 Ft-ig , vagyis további 250 000 Ft Szép kártyára adható béren kívüli juttatás, szintén 35,7%-os közteherrel.
- május 19-től: Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag által önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. Célzott szolgáltatás a munkáltató által megrendelt, bármely munkavállaló számára elérhető pénztári szolgáltatás, például az egészségügyi szűrés és gondozás.
A célzott szolgáltatás címén nyújtott juttatás egy alkalmazottra jutó értékét nem kell venni az 200 000 ft-os keret számításánál
A munkáltató tag által befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes juttatásnak minősül.
Az egyes korlátok és évente összesen az 200 000 Ft feletti részre , kivéve a csak szép kártyán igénybevett, maximum évi 450 000 Ft-ig adható juttatást, a 14%-os EHO helyett, 27%-os EHO-t kell fizetni.
27% EHO megfizetésével még az alábbi, egyes meghatározott juttatások adhatók:
( ezzel a teljes közteher 51,17%)
– Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, más szolgáltatás,
– Cégtelefon magáncélú használata,
– Csoportos biztosítások díja,
– Minden munkavállalónak azonos feltétellel nyújtott termék, szolgáltatás megismerhető belső szabályzat alapján,
– Csekély értékű ajándék, legfeljebb évi 3 alkalommal,
– Bárki által hozzáférhető termék, szolgáltatás,
– Rendezvényen adott ingyenes ellátás, szabadidő program, ajándék,,
A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások utalvány formájában is adhatók.
4 . A főállású egyéni és társas vállalkozók az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot , összesen a 8,5%, havonta legalább a minimálbér másfészerese ( havi 157 500 ft) után köteles megfizetni, a legalább középfokú szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén, (az ügyvezetés is ilyen,ha fő tevékenységként végzik)) a garantált bérminimum, azaz a 122 ezer f t másfélszerese, 183 ezer ft Ez esetben a munkáltató a szociális hozzájárulási adót, 27%-ot, a minimálbér 112,5%-a után köteles megfizetni.
Társadalombiztosítási szempontból a gazdasági társaság megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő tagja is társas vállalkozónak minősül. Kivéve, ha személyes közreműködési kötelezettsége is van a társaságban, ekkor az utóbbi alapján minősül társas vállalkozónak, és az ügyvezetői jogviszonyában megbízási vagy munkaviszony alapján jön létre a biztosítása. Az egyszemélyes Kft esetében munkaviszonyt a tag-ügyvezetővel létesíthető abban az esetben. ha az a társasági szerződésében szerepel, cégbíróságra bejelentett.
A többes jogviszonyra vonatkozó szabályok nem változtak, viszont a 3%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot mindegyik biztosítási jogviszonyban szerzett jövedelem után meg kell fizetni, még akkor is, ha a biztosított rendelkezik legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal.
A főállású egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem alapján köteles egyéni járulékot fizetni, kivéve ha az alacsonyabb a járulékfizetés alsó határánál, vagy szünetel a a vállalkozása
- A nem biztosítottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatók egészségügyi szolgáltatási járuléka ( saját jogon öregségi nyugdíjas) 6930 Ft/ hó, 231 Ft/nap 2015-ben. Ezt csak az egyik jogviszonyában kell megfizetni
- Egyéb jogviszonyok esetén a járulékfizetési kötelezettség:
Nem változott: Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban szerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30%-át 2015-ben havi 31500 ft, az továbbra sem járulékköteles.
Ha a munkavégzés nem tart egy hónapig, egy-egy napra ezen összeg harmincad részével, 2015-ben 1050 ft, kell számolni.
- Egyes adómentesen adható juttatások:
– Bármely kifizető korlátlan összegben adómentesen adhat sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet, ha az a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sport rendezvényre való belépésre jogosít.
- Lakáscélú munkáltatói támogatás:
A munkáltató adómentes támogatást adhat munkavállalójának: belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése ( ide értve a lakás zárt végű lízingbe vételét is), belföldön fekvőú lakás építése, építtetése, alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítése, a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítése, akadálymentesítésére adja, a hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitelének visszafizetéséhez, törlesztéséhez. Az e címen kifizetett összeg öt éven belül összesen nem lehet több 5 millió ft-nál, akkor sem ha egymást követően több munkáltató nyújt ilyen támogatást. A vissza nem térítendő támogatást a munkáltató hitelintézet vagy a kincstár útján- annak igazolása alapján- nyújthatja, amivel a folyósítás évét követő év május 31-ig rendelkezni kell. Feltétel az is, hogy a támogatás összege ne haladja meg a vételár ( építési költség) 30%-át, továbbá a lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét A támogatásról a hitelintézetnek és a munkáltatónak is adatot kell szolgáltatni.
– A kifizető , munkáltató által ugyanazon magánszemélynek, 50 000 ft értékben adható, kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, könyvtári beiratkozási díj.
Kulturális szolgáltatásnak minősül a kiállítás-, színház-, tánc-, cirkusz-, zeneművészeti előadás közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás.
- Egyes megtakarítások adókedvezménye:
– a magánszemély befizetései után 20% adókedvezményt vehet igénybe, de maximum:
– az önkéntes pénztárai befizetések után összesen 150 ezer ft-ot,
– a NYESZ R számlára befizetett összeg után 100 ezer ft-ot-
– a üzleti nyugdíjbiztosítása díjaként befizetett összeg után 130 ezer ft-ot, magánszemély által megjelölt számlára utal vissza a NAV.
– Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján érvényesíthető összes kedvezmény nem haladhatja meg az adóévben a 150 ezer forintot, függetlenül attól, hogy a magánszemély mikor tölti be a rá irányadó nyugdíj korhatárt
Újfajta nyugdíjmegtakarítási lehetőségként üzleti biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés kötésre van lehetőség 2014 január 1-től. Nyugdíjbiztosításnak- a törvény alkalmazásában- az olyan életbiztosítás minősül, ahol a biztosítói teljesítést kizárólag:
- a biztosított halála, vagy
- -tb nyugelláátásra szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy
- egészségi állapot legalább 40%-os mértéket elérő károsodása váltja ki, illetve, ha
- a biztosító szolgáltatása akkor válik esedékessé, ha a biztosított betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt.
Mindegyik esetben feltétel, hogy legalább 10 évnek el kell telni a szerződés létrejöttétől ( kivéve a biztosított halálát,, a rokkantsági, rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését.)